Hüllők tartási hibából eredő betegségei

Szöveg és fotók: dr. Géczy Csaba (egzotikus állatok szakállatorvosa)

Akármennyire is nem szeretnénk, a fogságban tartott hüllők is időnként megbetegszenek. Sajnos a mai napig, az előforduló betegségek jelentős része visszavezethető valamilyen tartási hibára, még ha ez elsőre nem is olyan nyilvánvaló. Az esetek egy részében viszonylag egyértelmű és logikus következménye az adott betegség a hibás tartásnak (pl. megégés, angolkór), máskor azonban csak közvetve jelentkezik a probléma és nehéz az összefüggést rögtön észre venni. Mivel ezeknek a betegségeknek a nagy része megelőzhető lenne, így nem árt a gyakoribb kiváltó okokkal tisztában lenni. Különösen igaz ez annak az ismeretében, hogy nemcsak kezdő, de sokszor tapasztalt terraristák körében is gyakran a valamilyen tartási rendellenesség a bűnös. A cikksorozat első része általánosságban, a leggyakoribb kiváltó okokat ismerteti, míg a későbbi fejezetekben az egyes állatcsoportokra jellegzetes, konkrét betegségek kerülnek sorra.

A tartási hibák következményeit gyakorlatilag két csoportra oszthatjuk: közvetlen és közvetett hatásokra. Míg előbbi esetben a kiváltó ok viszonylag egyértelműen okozza a kialakuló betegséget (pl. verekedési sérülések, “megfázás”), az utóbbi esetében ez nem olyan látványos. A közvetett hatások sokszor időben elhúzódva, gyakran másodlagos betegségek formájában jelentkeznek.

Stressz
Mielőtt az egyes terráriumi tényezők sorra kerülnének fontos megismerni a stressz fogalmát. A korunk népbetegségeként is emlegetett problémának sajnos terráriumi állatok szempontjából is kiemelt jelentősége van. Részletes tárgyalása meghaladja e cikk kereteit, így most csak a téma szempontjából lényeges részei kerülnek ismertetésre. Stressz során a szervezet a különféle, általában kellemetlen, veszélyt jelentő, külső ingerekre (ún. stresszor), rendszerint hasonló, nem specifikus módon reagál. Ilyenkor rövid távon minden reakcióját a vélt vagy valós vészhelyzet elhárítására fordítja. Az összes energia, életfunkció működése a túlélést szolgálja (adrenalin szint emelkedik, anyagcsere funkciók csökkennek, stb.). Ezt a szakaszt gyakran jellemzik a “harcolj vagy menekülj” kifejezéssel. Bizonyos egyedek vészhelyzetben inkább elmenekülnek, míg mások inkább felveszik a harcot. Összességében nézve az egyed szempontjából kifejezetten hasznos, pozitív ezen hatások együttese. Lényeges, hogy a kiváltó okot nem lehet általánosítani és ez egyedenként / állatonként eltérő. Ami az egyik állatot zavarja, elképzelhető, hogy a másikat egyáltalán nem (hasonlóan ahogy egy kígyó látványa sok emberből viszolygást vált ki, míg másoknál ennek pont az ellenkezője tapasztalható).
Időben elhúzódva a stressznek azonban a negatív, káros hatásai kerülnek előtérbe. A számtalan következménye közül, esetünkben a szervezet védekezőképességének (immunrendszer) csökkenése a legfontosabb. Ilyenkor ugyanis az állat sokkal érzékenyebb lesz a különböző betegségek iránt. A hüllők fertőző betegségeinek hátterében zömében úgynevezett fakultatív patogén kórokozók állnak. Ezek normál esetben is megtalálhatók az állatban vagy annak környezetében és egészséges állatban nem okoznak semmilyen problémát. Amennyiben legyengül a szervezet, esetleg az elhanyagolt terráriumi környezetben jelentősen elszaporodnak ezek a kórokozók, úgy viszont már kialakíthatják a rájuk jellemző betegséget. Ezen a ponton kerül előtérbe a hibás tartás. Gyakorlatilag bármilyen elhúzódó tartási probléma, folyamatos stresszt eredményez az állat számára, aminek következtében sokkal fogékonyabbá válik a betegségek iránt. Jellemzően ezek a gyenge állatok, akikkel “mindig probléma van”. Sajnos a megbetegedés csak az egyik oldala a problémának. A másik jelentősége, hogy ezen állatok gyógyítása is sokkal nehezebb, sokszor lehetetlen. Ameddig a kiváltó ok nem szűnik meg (a hibás tartás), addig a gyógykezelés nem lesz sikeres, akármilyen gyógyszert kap a hüllőnk.
Összefoglalva a lényeges szempontokat:
1. Stresszt szinte bármilyen tartási hiányosság okozhat
2. A kiváltott reakció legtöbbször hasonló, függetlenül az okától
3. Jelentős egyedi különbségek vannak a stressz kiváltó okát, mértékét illetően

Terrárium
A terrárium kialakítása alapvetően befolyásolja a hüllők jó közérzetét és ezen keresztül az egészségét. Ez egyaránt igaz a méretére, kialakítására, berendezésére. Sajnos a szakszerűtlen terrárium hatása legtöbbször csak később és közvetve jelentkezik. Szerencsés esetben az étvágytalanság, vagy a csökkent étvágy már felhívhatja a figyelmet a tapasztalt terrarista számára.
Egy terrárium elsőként szembetűnő tulajdonsága annak mérete. Általában inkább kisebb szokott lenni mintsem nagy. Túl kis terráriumban a legtöbb állat nem érzi jól magát és sokszor próbálnak innen megszökni. Ennek különféle sérülések a következményei, legtöbbször a fejen vagy az orron. A másik gond a kis terráriumokkal, hogy lehetetlen többféle tulajdonságú (pl. hőmérséklet, stb.) részeket létrehozni benne. Hosszú távon ez mind a bent lakó állat rossz közérzetét eredményezi. A méret mellett a terrárium berendezése sem elhanyagolható szempont. Mindig az adott faj életmódjának kell megfelelnie (talajlakó, fán élő, stb.). Viszonylag könnyen belátható, hogy egy fán élő faj nem fogja jól érezni magát egy lapos, egy-két kővel és homokkal berendezett terráriumban és folyamatos stresszt fog ez jelenteni neki. Ugyanez igaz fordítva is. Egy talajlakó állat nem tud mit kezdeni egy magas építésű, rengeteg mászóággal ellátott terráriummal.
Két lényeges szempontot kell még megemlíteni a terrárium berendezésével kapcsolatban. Az egyik a búvóhelyek szerepe. Gyakorlatilag minden terrárium elengedhetetlen része kell, hogy legyen, lehetőleg több is. A terrárium lakója majd eldönti mikor melyiket kívánja használni. Ennek hiányában hüllőnk nem tud sehova elmenekülni, elbújni szükség esetén és folyamatosan ideges lesz. Ez hosszú távon biztos megbetegedéshez vezet.
Az előzőhöz hasonló a következménye a terrárium lakóinak helytelen egyedszáma. A hüllők többsége általában magányos életmódú, ritkán igénylik egymás társaságát. Ennek terráriumi tartásnál is megvan a jelentősége. Több állat közös tartása esetén elkerülhetetlenül rangsor alakul ki. Ennek következménye sokszor rögtön látszik, leginkább a rendszeres harc, verekedés formájában. Ahogy eddig mindennek, ennek is megvan a kevésbé látványos hatása. A rangsorban lentebb álló egyed folyamatos elnyomás alatt él. Ilyenkor rendszerint mindenben csak a második. Nem tud a számára szükséges búvóhelyre elvonulni, megfelelő napozó helyet elfoglalni, szükséges mennyiségű és minőségű eleséget elfogyasztani. Ennek a káros hatása később fog jelentkezni akár visszatérő megbetegedés formájában, esetleg hiánytünetek jelentkezésében (pl. vitaminhiány).
Nem kifejezetten a terrárium eleme, de itt érdemes megemlíteni a rendszeres foglalkozás szerepét a hüllőkkel. Többségük általában nem szereti a terráriumból való kiszedést, kézbevételt és csak stresszt okoz neki. Ilyenkor általában támadnak vagy próbálnak elmenekülni (lásd. “harcolj vagy menekülj”). Különösen vadon befogott állatoknál van ennek jelentősége. Az előzőnek némiképp ellentmond viszont, hogy rendszeres szoktatással, foglalkozással ennek mértéke sokszor csökkenthető, aminek hatalmas jelentősége van. Az ilyen szelíd állatoknak sokkal kisebb megterhelést jelent adott esetben egy takarítás, állatorvosi vizsgálat vagy egy ideiglenes átköltöztetés egy másik terráriumba és nem stresszhatásként fogja ezeket megélni. A tréningezés azonban nem könnyű feladat, és rengeteg türelmet, sok esetben szakértelmet igényel.

Az elhanyagolt, koszos terrárium melegágya a különféle betegségeknek.

Egy természetesen és szakszerűen berendezett terrárium esztétikai értéke mellett az állat számára is ideális feltételeket biztosít.

 

Hőmérséklet
Az emlősökkel és madarakkal szemben a hüllők nem képesek saját testhőmérsékletüket állandó szinten tartani. A test hőmérsékletét alapvetően a környezet hőmérséklete határozza meg (poikilotherm állatok). Saját maguk csak kis mértékben tudják a környezet változásait kompenzálni és azt is leginkább különféle viselkedési formák segítségével (pl. a számukra éppen megfelelő helyszín felkeresésével). Természetesen az ideális hőmérséklet fajonként más és más, de akár egyedenként vagy életszakonként is eltérő lehet. Emiatt pontos értékeket sokszor nem lehet megadni, sokkal inkább az adott faj számára optimális tartományokat. Szakszerű terráriumban nem egyenletes a hőmérséklet, hanem hűvösebb és melegebb helyek (pl. napozó hely) is találhatók benne. A hüllő több hőmérsékleti érték között is kedvére tudd választani a pillanatnyi igényének megfelelően. Az optimális hőmérsékleti tartománytól való jelentős eltérések esetében a káros hatások viszonylag hamar jelentkeznek és nem igényelnek különösebb magyarázatot (pl. égési, fagyási sérülések, “megfázás”). Sokkal jelentősebbek a kisebb mértékű eltérések. Ezek hatása sokszor csak szintén csak közvetve jelentkezik (pl. csökkent étvágy).
A szükségesnél alacsonyabb hőmérséklet több módon is befolyásolja hüllőink egészségét.  Változó testhőmérsékletű állatok lévén a szervezet működését is a környezet hőmérséklete határozza meg. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, a hüllők szervezete annál jobban lelassul. Minden életfunkció működése lassabb lesz. Az egészségük szempontjából ennek legfontosabb következménye, hogy a szervezet védekezőképessége (immunrendszer működése) is csökken, aminek segítségével a különféle fertőző betegségek (baktériumok, vírusok, gombák) ellen védekezni tudna és így különösen érzékennyé válik velük szemben.
Másik, nem elhanyagolható szempont, hogy a kellemetlen, hűvös környezet folyamatos stresszt jelent az állat számára (lásd előbb).
Túlságosan meleg környezetben az állatok kezdetben aktívabbak lesznek, ám a lehűlés hiánya komoly stresszt jelent az állat számára, aminek káros hatásairól korábban már volt szó.

Páratartalom
Sok hüllő számára a hőmérséklet mellett legalább olyan fontos a megfelelő páratartalom. Kifejezetten trópusi és sivatagi fajok esetében van nagy jelentősége. A terrárium páratartalmát annak mérete, hőmérséklete, szellőzése, itató tálak / fürdőmedencék mérete, párásítás gyakorisága nagy mértékben befolyásolja. Mind a magas mind az alacsony páratartalom egyaránt káros lehet. Túlságosan száraz terráriumban gyakran alakulnak ki vedlési problémák, mivel a bőr nem képes a vedléshez szükséges mértékben felpuhulni. Másik káros hatása a száraz levegőnek, hogy a hüllőnk, mint minden más állat, a légzés során folyadékot veszít (páradús levegő kilégzésével). Ennek mértéke száraz levegőjű terráriumban csak növekszik. Amennyiben a folyadékveszteséget nem tudja megfelelő mértékben pótolni (rendszeres, friss ivóvíz), úgy ez nagyon lassan, de biztosan megbetegedéshez vezet (különösen a vesék érzékenyek a kiszáradásra, és idő előtt alakulhat ki veseelégtelenség, esetleg köszvény).
A magas páratartalom egyaránt veszélyeket rejt magában. A nedves, nyirkos környezet melegágya a különféle fertőzéseknek, különösen ha ez elégtelen szellőzéssel is társul. A kültakaró és a tüdő a legérzékenyebb erre a környezetre és könnyen alakul ki bakteriális vagy gombás eredetű bőrgyulladás (pl. pikkelyrothadás) esetleg tüdőgyulladás.

Fény
Még ha nem is olyan látványos a hatása mint az előzőeknek, nem lehet figyelmen kívül hagyni a fény hatását sem. Hüllők számára is elengedhetetlen a sötét - világos napszakok biztosítása. Erre az ablakon beszűrődő fény általában kevés és nem elegendő. A túl rövid és a túl hosszú megvilágítás egyaránt káros. A rövid nappalok sokszor az inaktív időszakot jelentik a hüllők számára és ilyenkor aktivitásuk jelentősen csökken. Ennek ellenkezője, az éjszakai nyugalmi periódus hiánya is egyaránt káros. Ilyenkor nincs lehetősége a szervezetnek pihenni, regenerálódni. (Éjszakai életmódot folytató fajok esetében pont fordítva történik mindez.) Hosszú távon mindkettő másodlagos megbetegedésekhez fog vezetni. A megvilágított órák hossza mellett nagyon fontos a fény minősége is. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy, amit az ember nem lát az nincs is. Ma már bizonyított, hogy a látható fény mellett az ultraibolya fénynek (UV) is jelentős szerepe van a hüllők életében (pl. D-vitamin előállítás). Káros hatása különösen helytelen táplálás mellett jelentős (angolkór kialakulása). A teljes spektrumú fény azonban jelentősen javítja a hüllők általános közérzetét (kivétel éjszakai életmódú állatok).

Ugyan nem mindig megvalósítható, de a természetes napfény sokat javít állataink jó közérzetén és egészségén.

Csoportos tartás esetén az ideális feltételek, mint például a napozóhely, vonzzák egy helyre az állatokat. Nem szabad az ilyen látványt az állatok közti jó kapcsolatnak tekinteni.

 

Takarmányozás
Az etetési hiányosságok és azok következménye túlhaladja a jelen cikk kereteit, de nem szabad elfelejteni, hogy ezek is a hibás tartás kategóriájába tartoznak és ezáltal nagy részük megelőzhető. Ugyanez igaz a megfelelő folyadékellátásról. Röviden összefoglalva, hasonlóan az előzőekhez, mindkettő többféle módon is károsíthatja a hüllők egészségét. Ezek egy későbbi cikk formájában kerülnek ismertetésre.

Befejezésként még egy záró gondolat a terráriumi tartásról. Technikailag akármilyen tökéletes körülményeket biztosítunk állataink számára, a terráriumi tartás akkor is fogság marad. Számos, a természetben jelen lévő inger hiányozni fog (pl. lényegesen nagyobb élettér, időjárás változás, ragadozók jelenléte, stb.). Ezt nem minden állat viseli könnyen és a mesterséges környezet stresszt okoz nekik. Kifejezetten igaz ez a vadon befogott egyedekre, amelyek terráriumba szoktatása sokszor nagy tapasztalatot igényel.
A cikksorozat következő részében az egyes csoportok (teknősök, gyíkok, kígyók) részletes, tartási hibákból eredő betegségei kerülnek egyenként ismertetésre.

 

dr. Géczy Csaba

Graf doktor állatorvosi rendelője
1117. Budapest, Fehérvári út 38/A
Tel: 1/ 209 5130, mobil: 20 / 532 5451
email: sbcsaba@yahoo.com